A XXI. század európai embere számára a komfortérzet a hétköznapok részévé vált, az év minden időszakában elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez és a jó közérzethez. A globális felmelegedés hatásai Közép – Kelet Európában is egyre inkább érzékelhetők, így már nem csak a déli országokban, hanem hazánkban is teret hódított a klimatizálás, legyen szó irodaházról, autóról, hotelről, közintézményről, vagy akár lakásokról.
A köztudatban a klímaberendezést a kompresszoros hűtőrendszerekkel azonosítják, azonban ezen –
hagyományos – technológia mellett egyre több területen alkalmazzák az úgynevezett
gázklímákat, az abszorpciós elven működő berendezéseket, melyek elsődleges energiahordozója a földgáz,
míg a kompresszoros klímaberendezések elektromos árammal üzemelnek.
A hagyományos klímák működésének alapja, hogy a hűtési körfolyamat elpárologtatójában a
hűtőközeg halmazállapotának változása – folyadékból légneművé alakulása – hőelvonást idéz
elő, majd a villanymotorral hajtott kompresszoron keresztülhaladva nyomása megnövekszik, a
kondenzátorban ismét folyadék halmazállapotba kerül, és a folyamat kezdődik elölről. A
gázklímák működése a hagyományos rendszeréhez hasonló: a különbség a nyomás
emelésének módjában, ebből adódóan a primer energia felhasználásában van. A mechanikus
kompresszió helyett ebben az esetben termikus kompresszióval történik a nyomásfokozás. A
hűtőkörben egy hűtőközeg és az őt elnyelni képes abszorbens anyag pár – ami lehet lítium-
bromid/víz, illetve ammónia/víz – oldatának külső hő hatására létrehozott koncentráció
változásán keresztül jön létre az a folyadék halmazállapotú közeg, mely alkalmas az
elpárologtatóban állapotváltozásra, és így hőelvonás indukálására. A generátorban lévő hűtőközeg
és víz hő hatására szétválik – az energia bevitel gázégővel történik –, majd légnemű állapotban,
nagy nyomáson újra folyékony állapotba kerül a kondenzátorban. Ezután az elpárologtatóban
nyomását lecsökkentve ismételt halmazállapot változás során hőt von el, lehűtve ezzel a hideg
energia közvetítő közeget. Ezt követően a hűtőközeget abszorbeálja a víz, visszajut a
generátorba, majd a folyamat újrakezdődik.
A kisteljesítményű berendezések fajlagosan magas beruházási költsége miatt, elsősorban viszonylag
nagyobb hűtési energiaszükséglet esetében (~400kW-tól) van létjogosultsága. A kompresszoros
klímákhoz képest magasabb beruházási költség ellenére, gazdasági szempontból előnyös a gázklímák
telepítése, mivel az üzemeltetési költsége jelentősen alacsonyabb, mint a kompresszoros klímáké, ami a
gáz- és villamos-energia árarányából adódik. Gazdaságosan lehet üzemeltetni olyan helyeken is, ahol
jelentős mennyiségű és magas hőmérsékletű hulladékhő áll rendelkezésre. Ezek a berendezések hűtésre
és fűtésre is alkalmasak, így egész évben használhatóak, amelyek tovább növelik a gazdaságosságát. A
berendezések minimális számú mozgó alkatrésszel rendelkeznek, amelynek következtében nagyon
megbízhatóan, üzembiztosan és csendesen működnek. A szervizelés költsége is alacsonyabb a
más működésű klímákéhoz képest.
A rezgések hiánya (egyedül az oldatszivattyú alkatrészei mozognak) megbízhatóbbá és hosszabb
élettartamúvá teszik az abszorpciós készülékeket. A berendezés másik előnye közvetlenül az abszorpció
elvéhez kapcsolódóan, a halk működés.
Tévhit az, hogy a villamos energiával üzemelő kompresszoros klímaberendezéseknek nincsen
károsanyag-kibocsátása. Ez lokális szinten ugyan igaz, hiszen a szükséges áramot erőművekben állítják
elő, így a környezetszennyezés nem a felhasználás helyén jelentkezik, de ezzel mégis jelentősen
megterhelik a környezetet. Ráadásul ezek a berendezések freongázzal üzemelnek, melynek
környezetkárosító hatása közismert. A gázklímák berendezései, éppen a konstrukciók modernségéből
adódóan sokkal jobb fajlagos emissziós értékekkel rendelkeznek. Továbbá nem szabad elfeledkezni arról,
hogy a gázklímák zajszennyezése is jelentéktelen, szemben a többi klímaberendezésével.
Ezen technológia hazai elterjedése az elkövetkező években várható. Társaságunk elkötelezett a
környezetbarát technikai megoldások iránt, ezért saját referencia kialakításán túl a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.
szakmailag támogatja az efféle kezdeményezéseket. A piaci visszajelzések szerint egyre több ügyfél
foglalkozik a technológia telepítésének lehetőségével, illetve alakítja ki energetikai rendszerét úgy, hogy
lehetősége legyen gázklímák telepítésére.
A világon jelenleg több 100.000 gázzal működő klímaberendezés üzemel, amelyek száma évről évre
dinamikusan növekszik.
A földgázfelhasználás területén nagy hatékonyságú, mindamellett optimális rendszer kialakításában való aktív részvétel a fogyasztói igények előtérbe helyezésével, valamint a rendelkezésre álló gázhálózat nyári kihasználtságának növelése.